A Lift! zenekar:

• Ábel Melinda – basszusgitár
• Bálint Ádám – gitár, vokál
• Bence Áron – ének, hegedű
• Bogyó Dorka – ének
• Bősze Veronika – ének
• Huszák Zsolt – cajon, csörgő
• Király Barnabás – gitár, sámándob, shaker, ukulele
• Pete Dóra – hegedű
• Somosfalvi Orsolya – fuvola, ének

A felvételeknél segítségünkre voltak:

• Géczi Teodóra – cselló (6)
• Gráf Ádám – gitár, ének (1, 6, 12)

A felvételek 2017. március közepe és augusztus eleje között készültek a Grenma Stúdióban.
Hangmérnök: Botlik Mátyás
Keverés, mastering: Botlik Mátyás
www.grenmastudio.hu
Albumborító: Pete Dóra

A borítón található szimbólum harmadik századi keresztyén jelkép alapján készült. Horgonyban folytatódó kereszt, melynek két ágára egy-egy hal akadt. Jelentése: Krisztus a keresztények biztonsága, biztos pontja, akár a zsidó közösségből, akár a pogányok közül érkeztek. Ő tartja össze a nemzeteket. Az album címe így nemcsak a Gloria tételből vett idézetként értelmezhető, hanem úgy, hogy ha minden más mulandóságra ítéltetett is, ezt az egyet ne engedjük elpusztulni: Krisztus keresztjét, s a belőle fakadó reményt, amely egy közösségbe köt minket a föld sokféle nemzetével.

Köszönjük a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Tamás-mise közösségének anyagi támogatását.

Erős vagyok, nagy vagyok,
mint a terveim, meg az akaratom,
meg a gondjaim, amiket hordozok.
Ha az elengedés nem megy,
hát halmozok.

Magány vagyok, titán vagyok,
hősködő, elbukó, magát gyászoló.
Ugye nem igaz, hogy a világot csak én képzelem?
Van-e valaki itt még? Van-e valaki itt még...

Velem, mellettem, felettem, rengeteg
géppel sem fogható, isteni fergeteg.
Lélegző, hatalmas, erőtől duzzadó,
irgalmad nélkül életem fonnyadó.

Képmás vagyok, tükör vagyok.
Tőled van minden, semmi vagyok!

Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Kegyelmezz! - Krisztus kegyelmezz!
Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Nélküled semmi vagyok!

Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Kegyelmezz! - Krisztus kegyelmezz!
Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Nélküled szétesem…

Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Kegyelmezz! - Krisztus kegyelmezz!
Irgalmazz! - Uram irgalmazz!
Hadd legyek most előtted, s köztetek jelen!

Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Dicsőség, dicsőség, tiéd a dicsőség.
Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Tiéd a dicsőség, tiéd a dicsőség.

Csak ezt ne!
A dicséretet ne vedd el tőlünk,
hiszen őrizzük a nyájat,
amit ránk bíztál.
Persze túlfutunk,
de dolgozunk éjszakákon át,
és fáradunk
és dagasztjuk az elődök sarát.
Szóval annyi csak, ha fogvacogva
tartjuk itt a hátunk,
az elismerés nekünk is jár.
Egy kis elismerés nekünk is jár.

Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Dicsőség, dicsőség, miénk a dicsőség.
Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Enyém a dicsőség, enyém a dicsőség!

Fényárba borult a rét.
A birkák, meg mi is
hunyorogva nézünk szét.
Az angyalok serege
zengi az énekét
annak, kinek egyedül
nem kellett a dicsőség.

Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Dicsőség, dicsőség, tiéd a dicsőség.
Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Tiéd a dicsőség, tiéd a dicsőség.

Hiszen te
olyan szabad voltál és annyira
szerettél, hogy odafönn hagytál
mindent, s lejöttél.
Nem számított,
milyen a szállás, vagy a társaság,
te köszönettel fogadtad
a megaláztatást,
és végül, amikor fogvacogva
beletörted a hátad,
a halál fája megadta magát.
A halál fája megadta magát.

Dicsőség, dicsőség, kié a dicsőség?
Dicsőség, dicsőség, tiéd a dicsőség.
Dicsőség, dicsőség, tiéd a dicsőség.
Enyém a békesség, enyém a békesség.

Valami nagyon töredékesben
láttam meg az Istent:
morzsában, dadogó
bordalon át.
Az, aki világokat képzel el,
s fenntartja a mindent,
testet öltve
lép e földre,
és a törtbe
belerejti magát.

Terveim, titkos
kínjaim, biztos
kényszerképzeteim
toronyházai
recsegve-ropogva
dőlnek romba.
Füstöl a sok dogma.
Nem lehet a beomlást
visszatartani.

Ólomüvegszilánkok
alatt lüktet a
szív. A kiáltás
felszakad.
Hatszárnyú angyalalak
himnusza
hív. Besípolnak a
hangfalak.

Szent, szent, szent!
– Szent a Seregek Ura!
Szent, szent, szent!
– Dicsősége betölti a…
Szent, szent, szent!
– mennyet-földet.
Szent, szent szent!
– Hozsánna a magasságban!

Szent, szent, szent!
– Ólomüvegszilánkok alatt lüktet a szív. A kiáltás felszakad.
Szent, szent, szent!
– Hatszárnyú angyalalak himnusza hív. Besípolnak a hangfalak.

Szent, szent, szent!

Valami nagyon töredékesben
láttam meg az Istent:
morzsában, dadogó
bordalon át.
Az, aki világokat képzel el,
s fenntartja a mindent,
szamárcsikó hátán
közeledik hozzám.
Nem követel semmit,
csak áld.

Gyönyörű Isten,
olyan törékeny vagy,
és mégis,
a kezedbe minden belefér.

Ahogy feléd sodródom a tömegben
pipogya ingben,
már hallom
a megszabadultak énekét:

Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, adj nekünk békét!

De vajon az én terhemet
el tudod-e hordozni?
Vajon az én dagonyámat
ki fogod-e bírni, gyönyörű Isten?
Vajon az én romjaimat
be tudod-e foltozni?
Mert magamat ismerve
erősen kétlem.

Remeg a szívem,
de benned nincsen kétség.
Előtted állok,
itt nincs már fedezék.

Te belém nézel, én beléd nézek:
felszabadító farkasszem-helyzet
ez. A szelídséged
megigéz.

Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, irgalmazz nekünk!
Isten Báránya, aki elveszed
a világ bűnét, adj nekünk békét!

Gyönyörű Isten,
olyan törékeny vagy,
és mégis,
a kezedbe minden belefér.

„Cseppet se félj, gyermek,
nincs az a bűn és nincs az a vád,
ami kidobna innen.
Ide mindig hazatérsz.”

Gyönyörű Isten,
a fölényed nagy:
közösséggé szépül
a hasztalan epedés.

„Tudod, hogy mindenem a tiéd.
Töltekezz belőlem!
Cseppet se félj, én megtartalak
a nevemér’.
És az én nevem ér.”

Las mesas partidas
mejor compartidas
comamos, bebamos
nos vamos juntando.

A széttört asztalokat jobb, ha összeillesztik.
Együnk hát, igyunk hát, gyülekezzünk össze!

El hambre que clama,
justicia demanda,
migajas tiradas:
Sabora esperanza.

Hambre de justicia,
razón para unpacto.
La mesa con todos
nos va transformando.

Az éhség, mely felkiált, igazságot követel,
a morzsák, melyek lehullanak: a remény ízei.

Az igazságra való éhség, ok a szövetségre.
Egy asztal, ahol mindenki ott van, átformál mindannyiunkat.

„Mily szép, ha feltűnik
a hegyeken
az örömhírt hozó lába!” (Ézs 52,7)

Hozsánna!

Las mesas partidas
mejor compartidas
comamos, bebamos
nos vamos juntando.

A széttört asztalokat jobb, ha összeillesztik.
Együnk hát, igyunk hát, gyülekezzünk össze!

Ayuno ofrecido:
Comer compartido.
Acuerdos tomados:
Dios va confirmando.

Comida que abraza:
Razón de esperanza.
Justicia en el mundo:
Dios va aconteciendo.

A felajánlott böjt: a megosztott étel.
Az elért megállapodások: Isten fogja megerősíteni.

Az étel, amely körülvesz minket: ok a reményre.
Igazság a világnak: Isten cselekszi azt.

Comment ne pas te louer,
comment ne pas te louer?
Comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus?

Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?

Quand je regarde autour de moi,
je vois mes soeurs.
Allors je dis merci, Seigneur,
comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus,
comment et pourquoi?

Amikor körbenézek, látom a nővéreimet. Így köszönetet
mondok, Uram. Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?
Hogyne, s miért ne?

Comment ne pas te louer,
comment ne pas te louer?
Comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus?

Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?

Quand je regarde autour de moi,
je vois mes frères.
Allors je dis merci, Seigneur,
comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus,
comment et pourquoi?

Amikor körbenézek, látom a fivéreimet. Így köszönetet
mondok, Uram. Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?
Hogyne, s miért ne?

Comment ne pas te louer,
comment ne pas te louer?
Comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus?

Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?

“Hogyne dicsérném az Istent
zengedező énekkel,
ki dolgában oly bölcs és oly szent
és jót tesz mindenekkel?
Ő minden áldások Atyja és Anyja
és csupa jóság és csupa szeretet,
ő az, ki minket bölcsen vezet
és hű szívét hozzánk hajtja.

Minden szeretet részleges és
minden szeretet elpereg, de az
Isten szeretetének semmi nem
jelöl ki végeket…” (Paul Gerhardt (1607-1676) „Sollt ich meinem Gott nicht singen” c. éneke alapján, EÉ 53)

Comment ne pas te louer,
comment ne pas te louer?
Comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus?

Comment ne pas te louer,
comment ne pas te louer?
Comment ne pas te louer,
Seigneur Jésus,
comment et pourquoi?

Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus?
Hogyne dicsérnélek téged, Úr Jézus? Hogyne, s miért ne?

Love consecrates the humblest act,
and haloes mercy’s deeds;
It sheds a benediction sweet,
and hallows human needs.

A szeretet a legegyszerűbb mozdulatot is megszenteli,
és a kegyelem tetteit visszhangozza;
szelíd áldást sugároz magából,
és szentségbe vonja az ember szükségleteit.

When in the shadow of the cross
Christ knelt and washed the feet
of his disciples, he gave us
a sign of love complete.

Amikor a kereszt árnyékában
Krisztus letérdelt és megmosta
tanítványai lábát, ezzel a tökéletes
szeretet jelét adta nekünk.

Love serves and willing
stoops to serve;
What Christ in love so true
has freely done for one and all,
let us now gladly do!

A szeretet szolgál és önként szolgálatra görnyed.
Amit Krisztus ebben az igaz szeretetben,
szabad akaratából tett velünk, senkit sem hagyva ki,
ezt tegyük most mi is szívesen!

O God, you planted a garden,
a garden eastward in Eden.
You formed us there, you named us there;
There we went our own way.
Eager to taste of evil and good,
we plucked, we ate, we hid, we blamed;
But now, confessing, seek your face.

Ó Isten, te ültettél egy kertet,
egy kertet Édenben, keleten.
Ott formáltál meg minket, ott neveztél el minket;
ott indultunk el a saját utainkra.
Sóváran megízlelni rosszat és jót,
szakítottunk, ettünk, elbújtunk és vádaskodtunk;
de most bűnt bánva keressük arcodat.

Lead us in your way of justice, O God.
Lead us in your way of peace!

Vezess minket igazságod útjára, ó Isten,
vezess minket békéd útjára!

O God, you planted a garden,
a garden eastward in Eden.
You taught us there, walked with us there;
There we went our own way.
Eager to learn the ways of wealth,
we mined, we drilled,
we squandered, spilled;
Now oceans drown in our excess.

Ó Isten, te ültettél egy kertet,
egy kertet Édenben, keleten.
Ott tanítottál minket, együtt sétáltál ott velünk;
ott indultunk el a saját utainkra.
Sóváran tanulva a jólét útjait,
bányásztunk, mélybe fúrtunk,
pocsékoltunk és szétlocsoltunk;
s most óceánok fuldokolnak mértéktelenségünktől.

Lead us in your way of justice, O God.
Lead us in your way of peace!

Vezess minket igazságod útjára, ó Isten,
vezess minket békéd útjára!

O God, you planted a garden
a garden eastward in Eden.
You blessed us there, amazed us there;
There we went our own way.
Eager to grasp the ways of power,
we built, we paved, we fenced, enslaved;
Now all earth cries out for release.

Ó Isten, te ültettél egy kertet,
egy kertet Édenben, keleten.
Ott te megáldottál minket, ott elkápráztattál minket;
ott indultunk el a saját utainkra.
Sóváran megragadni a hatalom útjait,
építkeztünk, kiköveztünk, elkerítettünk és leigáztunk;
s most az egész világ szabadításért kiált.

Lead us in your way of justice, O God.
Lead us in your way of peace!

Vezess minket igazságod útjára, ó Isten,
vezess minket békéd útjára!

Meine Seele singe,
denn die Nacht ist vorbei.
Mach dich auf und bringe
deinem Gott Lob und Preis.
Alle Schöpfung juble,
wenn der Tag nun anbricht.
Gottes Töchter und Söhne
strahlen in seinem Licht.

Énekelj, lelkem, mert az éjszakának vége.
Kelj fel, dicsérd és magasztald a te Istenedet!
Ujjongj, egész teremtés, mikor a nap felvirrad.
Isten leányai és fiai most az ő fényében ragyognak.

Der wahre Morgenstern,
er ist aufgegangen,
der Erlöser ist hier.
Ich weiß, dass Jesus lebt,
er ist auferstanden,
und er lebt auch in mir,
lebt auch in mir.

Az igazi Hajnalcsillag felkelt immár,
a Megváltó itt van.
Tudom, hogy Jézus él, mert feltámadt,
ő bennem is bennem él, ő bennem is él.

Meine Seele singe,
denn die Nacht ist vorbei.
Mach dich auf und bringe
deinem Gott Lob und Preis.
Alle Schöpfung juble,
wenn der Tag nun anbricht.
Gottes Töchter und Söhne
strahlen in seinem Licht.

Énekelj, lelkem, mert az éjszakának vége.
Kelj fel, dicsérd és magasztald a te Istenedet!
Ujjongj, egész teremtés, mikor a nap felvirrad.
Isten leányai és fiai most az ő fényében ragyognak.

„Szép Hajnalcsillag, setét égre írlak,
én megváltó Jézusom!
Mert éjten-éjjel tündöklő fénnyel
csak te világolsz, jól tudom.” (Scholz László (1911-2005) énekének részlete, EÉ 397)

Der wahre Morgenstern,
er ist aufgegangen,
der Erlöser ist hier.
Ich weiß, dass Jesus lebt,
er ist auferstanden,
und er lebt auch in mir,
lebt auch in mir.

Az igazi Hajnalcsillag felkelt immár, a Megváltó itt van.
Tudom, hogy Jézus él, mert feltámadt, ő bennem is bennem
él, ő bennem is él.

Yarabb as salami
amter alayna ssalam
Yarabb as salami
im la’ qulub anassalam

Békesség Fejedelme
áraszd ki ránk lelkedet
Békesség Fejedelme
szívünket töltse el neved

Mana turasaba,
Mana turasaba
amahoro yawe
abe mugihuru yacu,

Isten, kérünk téged, Isten, kérünk téged,
a te békédet add ennek az országnak,

abe mugihuru nisi yacu,
abe mugihuru nisi yacu,
amahoro mugihuru nisi yacu.

ennek az országnak és ennek a világnak,
adj békét ennek a világnak.

„Adj békét! Adj békét!

Adj békét a mi időnkben!

Hisz rajtad kívül nincsen más - a mi időnkben
ki síkra szállna értünk! - a mi időnkben

Egyedül te, örök Isten.” (Martin Luther (1483-1546) „Verleih uns Frieden gnädiglich” c. éneke alapján, EÉ 291)

Amahoro mugihuru nisi yacu.

Adj békét ennek a világnak.

Mana turasaba,
Mana turasaba
amahoro yawe
abe mugihuru yacu,

Isten, kérünk téged, Isten, kérünk téged,
a te békédet add ennek az országnak,

abe mugihuru nisi yacu,
abe mugihuru nisi yacu,
amahoro mugihuru nisi yacu.

ennek az országnak és ennek a világnak,
adj békét ennek a világnak.

How long will we sing?
How long will we pray?
How long will we write and send?
How long will we bring?
How long will we stay?
How long will we make amends?

Meddig fogunk még énekelni? És imádkozni? És írni és küldeni?
Meddig fogunk még hozni? És kitartani? És jóvátenni?

Until all are fed! we cry out;
Until all on earth have bread.
Like the One who loves us
Each and everyone
We serve until all are fed.

Így kiáltunk: amíg mindenki jól nem lakik! Amíg mindenkinek a földön kenyere nem lesz.
Akár az Egy, aki minket egytől-egyig szeret, szolgálunk mi is, amíg mindenki jól nem lakik.

How long will we talk?
How long will we prod?
How long must we fret and hoard?
How long will we walk
To tear down this facade?
How long, how long, oh Lord?

Meddig fogunk még beszélni? És szurkálódni? Meddig kell ingerlékenynek és kuporgatónak lennünk?
Meddig fogunk elmenni, hogy ledöntsük ezt a látszatot? Meddig, meddig még, Urunk?

Until all are fed! we cry out;
Until all on earth have bread.
Like the One who loves us
Each and everyone
We serve until all are fed.

Így kiáltunk: amíg mindenki jól nem lakik! Amíg mindenkinek a földön kenyere nem lesz.
Akár az Egy, aki minket egytől-egyig szeret, szolgálunk mi is, amíg mindenki jól nem lakik.

How can we stand by
And fail to be aghast?
How long till we do what’s right?
How could we stand by
And choose a lesser fast?
How long till we see the light?

Mikor kezdünk el támogatóak lenni, és mikor adjuk fel a félelmeinket? Mikor fogjuk végre azt tenni, ami helyes?
Mikor kezdünk el kitartóak lenni, választva a csekélyebb böjtöt? Mikor fogjuk végre meglátni a fényt?

Until all are fed! we cry out;
Until all on earth have bread.
Like the One who loves us
Each and everyone
We serve until all are fed.

Így kiáltunk: amíg mindenki jól nem lakik! Amíg mindenkinek a földön kenyere nem lesz.
Akár az Egy, aki minket egytől-egyig szeret, szolgálunk mi is, amíg mindenki jól nem lakik.

On the green, green grass
They gathered long ago
To hear what the Master said.
What they had they shared
Some fishes and some loaves,
They served until all were fed.

Réges-régen, a zöld füvön gyülekeztek össze, hogy hallják a Mester beszédét.
Amijük volt, azt megosztották, néhány halat és kenyeret. Szolgáltak, amíg mindenki jól nem lakott.

Until all are fed! we cry out;
Until all on earth have bread.
Like the One who loves us
Each and everyone
We serve until all are fed.

Így kiáltunk: amíg mindenki jól nem lakik! Amíg mindenkinek a földön kenyere nem lesz.
Akár az Egy, aki minket egytől-egyig szeret, szolgálunk mi is, amíg mindenki jól nem lakik.